Emberek ritkán esznek embereket Magyarországon

Elfogás

Elfogták a rendőrök azt a 30 esztendős budapesti férfit, akit emberi test tiltott felhasználása bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak. Forrás: Kékvillogó
 

Emberevő emberek. Bolygónk történelmében sajnos, a gasztronómia legmegdöbbentőbb, hátborzongatóan sötét oldala is megmutatkozott abban, hogy különböző okokból fel-felbukkant a kannibalizmus. Az anthropophagia hátteréről korábban már két részben is írtunk. Ezúttal egy közeli rémtörténet apropóján a magyar emberevők tetteinek jogi megítéléséről olvashattok. (Forrás: hazipatika.com, Wikipédia, MTI, blikk.hu, AI, szeretlekmagyarorszag.hu)

A kirívóan kényes téma miatt mindenekelőtt javasoljuk, hogy írásunkat csak azok olvassák végig, akik kevésbé érzékenyek az emberi élet eme riasztó jelenségére.

Emberi koponyák, csontok a lakásban, emberi szív a befőttes üvegben

Emberi testrészeket találtak idén júniusban egy harminc esztendős budapesti férfi lakásában. Azok között voltak koponyák, csontok, agy, s még preparált emberi arcbőrre, befőttes üvegben szívre is bukkantak. Kiderült, hogy az illető az egyik fővárosi egészségügyi intézményben dolgozott beteghordóként.

Még nagyobb döbbenetet váltott ki az, amit a nyomozás során a kihallgatásakor árult el magáról a a gyanúsított. Azt vallotta, hogy mániákus rajongója az anatómiának, a patológiának, azaz a kórtannak, az orvostudománynak azon ágának, amely a betegségek sejtek, szövetek és szervek szintjén jelentkező szerkezeti és működési elváltozásaival foglalkozik. Célja a betegségek okának és mechanizmusának felderítése, ezáltal a pontos diagnózis biztosítása, ami elengedhetetlen a megfelelő kezelések megtervezéséhez.

Arról is beszélt a nyomozóknak, hogy kedvelt elfoglaltsága állatok boncolása. A gyanú vele szemben arra is kiterjed, hogy a munkahelyén, illetve szlovákiai és hazai temetőkben emberi holttestek részeihez is hozzájuthatott. Az utóbbi elhagyatott sírkertekben ásott ki tetemeket.

Azt sem titkolta el, hogy minderről fotókat is készített, a barátainak és a családtagjainak beszélt róla. Bevallotta, hogy nagyon vonzódik az emberi testrészekhez, olyannyira, hogy azokból különböző módokon ételt is készített már magának, és evett is ezekből.

Kutatás
Több ingatlanban – köztük a barátnője lakásában is – emberi testrészekre bukkantak kutatás során a nyomozók. Forrás: Kékvillogó

A nyomozóhatóság emberi test tiltott felhasználásával gyanúsította meg a férfit, aki elismerte a bűncselekmény elkövetését. Bűnügyi őrizetbe vették, ügyészi indítvány után a bíróság a bűnügyi felügyeletét rendelte el, egy borsodi települést jelölve ki ennek végrehajtására. Nem kis felháborodást kiváltva.

Pszichiátriai gond, s akár halálos fertőzéssel járhat

Tudományos elnevezése az emberevésnek anthropophagiaantropofágia –, amely az anthropos, azaz ember és a phagein, vagyis enni szavak összetétele. Használatos a cannibalismuskannibalizmus – főnév is. Olyan cselekvést vagy gyakorlatot takar a kifejezés, amikor egy ember egy másik emberi lény húsával táplálkozik. A szakemberek szerint igazából nem betegségről, hanem egy viselkedési formáról van szó, aminek a hátterében gyakran pszichiátriai problémák állnak. Azt is hozzáteszik, hogy az emberhús fogyasztása nagyon súlyos, halálos fertőzéseket is okozhat.

Egymást ették
A szakemberek a tapasztalataik, a kutatásaik alapján úgy vélik, emberevésnél valójában nem betegségről, hanem egy viselkedési formáról lehet szó. Forrás: Wikipédia

A kutatások és a tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy mentális zavarok jellemezhetik azt, aki embert eszik. Sokszor a kannibalizmust súlyos elmebaj, skizofrénia vagy antiszociális személyiségzavar (pszichopátia) váltja ki. Emiatt a tettes elveszíti a kapcsolatot a valósággal.

A történelemből ismerhetünk másfajta kiváltó okokat is. Nagyon ritkán az emberevők az emberi vér ivására éreznek erős vágyat, ezt Renfield-szindrómának nevezik. Az nem más, mint a klinikai vámpirizmus, vagyis egyfajta pszichés zavar. Bram Stoker Drakula című regényének egyik karakteréről, Renfieldről nevezték el, aki bogarak és más élőlények elfogyasztásával próbálta megszerezni azok életerejét.

Nevető vagy kacagó halál a fore nevű törzsnél Pápua Új-Guineában

Persze, voltak, vannak, akik rituális célból, illetve végszükségből, például éhínség idején vetemedtek embertársaik fogyasztására.

Megvan az antropofágiának a komoly veszélye is. Pápua Új-Guinea fore nevű törzsénél szokás volt az elhunyt rokonok agyából falatozni. Ennek az lett a következménye, hogy egy hibás fehérje, a jó fehérjét megváltoztató prion került a szervezetükbe. Emiatt az agyuk szivacsos elváltozása következett be, s a vége a biztos halál lett. Nevető halálnak, azaz kuru-betegségnek is hívják. A lappangási idő akár több évtized is lehet. A tünetek a végtagok remegésével kezdődnek, majd koordinációs zavarok, kancsalság és a névadó, kontrollálhatatlan nevetőgörcsök lépnek fel.

Fore nevű törzs
A Pápua Új-Guinea területén élő fore nevű törzset a kipusztulás fenyegette: elhunyt társaik agyából ettek, s a következmény a Kuru-betegség, a nevető halál lett. Forrás: Wikipédia

A prion hatásának felfedezője, Carleton Gajdusek amerikai orvos 1976-ban Nobel-díjat kapott. Egyébként amikor a törzs felhagyott a kannibalizmus gyakorlatával, a betegség előfordulása drasztikusan csökkent, mára gyakorlatilag teljesen eltűnt.

Tatárjárás után: kannibalizmus jelei a kisfiú combcsontján 

Hazánkban rendkívül ritkán fordul elő emberevés. A történelmünkben a tatárjárás idejéből találtak a kutatók bizonyítékokat. Dr. Felföldi Szabolcs, a Szegedi Tudományegyetem régészeti tanszékének tudományos munkatársa ír arról, hogy a Kiskunmajsán talált csontok között sok voltak olyan emberi végtagok, amelyekhez „hiányzott” a test... Egy 6-9 év körüli fiú combcsontján kannibalizmus jeleit találták: a húst lefejtő éles késtől származó vágásokat, amiket rendes esetben csak sertés, marha vagy juh csontjain találni. A szükség emberevésre kényszerítette a túlélőket.

Mindennek ismeretében juthatunk el odáig, hogy feltárjuk, melyek lehetnek a kannibalizmus következményei Magyarországon. Azok sorában említhetők a büntetőjogi, a társadalmi és emberi, valamint polgári jogi hatások.

Több év fegyintézet jár az emberi test tiltott felhasználásáért

Hazánkban valójában a hatályos Büntető Törvénykönyv (Btk.) nem tartalmaz törvényi tényállást az emberevésről. Ám több bűncselekményt is kapcsolatba hoz vele.

Köztük van vétségként a kegyeletsértés, amelynek értelmében az valósítja meg ezt a bűntényt, aki a halottat vagy az emlékét bármilyen módon megalázza. A szankció egy év szabadságvesztés, minősített esetben, például aljas indokból vagy célból való elkövetésnél két esztendőre zárható be a tettes. A jogszabály magyarázata megemlíti az elhunyt testének elfogyasztását, a maradványok preparálását vagy engedély nélküli birtoklását.

A büntetendő cselekedetek körébe sorolandó a Btk. 175. szakasza alapján az emberi test tiltott felhasználása, amit az követ el, aki humán anyagokat, emberi géneket, ivarsejteket, embriókat, szöveteket, szerveket, holttesteket jogellenesen megszerez. Akárcsak a cikkünk elején leírt ügyben. Alapesetben három évre juttatható a tettes fegyintézetbe. A minősített esetek, így a emberi anyagok forgalmazása miatt egytől öt esztendeig tartó börtönbüntetés járhat. Ha orvos a tettes, az ő szankciója kettőtől nyolc évig terjedhet.

Ha a szakértők megállapítják, hogy az elkövető súlyos pszichiátriai betegség miatt nem beszámítható, úgy a börtön helyett kényszergyógykezelést rendelnek el.

Kártérítési kötelezettség, kirekesztés a társadalomból

Polgári jogi következményekkel is számolnia kell az ilyen cselekmények elkövetőinek. Egyrészt kártérítésre kötelezhetik, vagyis köteles megtéríteni az áldozat hozzátartozóinak a temetési költségeket, valamint az eltartottak jövedelemkiesését. Másrészt nem vagyoni kártérítést is megítélhet a bíróság, hiszen a hozzátartozók jogosultak fájdalomdíjat követelni a gyász és a lelki trauma miatt.

További negatív hozadéka is van a bűnténynek. Az Alaptörvény megfogalmazza, hogy az emberi méltóság sérthetetlen. Egy ember tárgyként vagy élelemként való kezelése alapvetően sérti ezt az alkotmányos jogot. Ehhez pedig nyilvánvalóan társul a tettes kirekesztése a társadalomból. A modern társadalmakban a kannibalizmus az egyik legerősebb tabu. Az elkövető súlyos társadalmi megbélyegzésre (stigma) számíthat.