Amikor gasztroszöveget írunk, gyakran használunk olyan szavakat, mint házi, tradicionális, autentikus – mert ezekkel szeretnénk az ételhez érzelmet, hangulatot, bizalmat kapcsolni. De vajon ugyanazt jelenti ezeknek a szavaknak az üzenete Magyarországon, Olaszországban vagy éppen Németországban? Ezt a témát fejtem ki az alábbiakban.

Amikor gasztroblogot írsz – legyen az egy új recept, éttermi ajánló, ételbemutató vagy akár egy személyes történet –, az egyik legfontosabb célod az, hogy kapcsolatot teremts az olvasóval. A jó gasztroszöveg nem csak információt ad: életre kelti az ételt, amit bemutatsz. Érzi az olvasó a sülő kenyér illatát? Látja maga előtt a friss bazsalikomleveleket? Úgy érzi, mintha családi vacsorán ülne? Mutatok egy-két trükköt, hogy ezt érezze a (leendő) vendéged!

Egy gyönyörű ételfotó sokat elmondhat – de még többet árulhat el, ha szöveg is társul mellé. A vizuális tartalom megfogja a szemet, de a szöveg az, ami kapcsolatot teremt: hangulatot ad, történetet mesél, kíváncsivá tesz, sőt akár éhessé is tehet. Egy jó képaláírás vagy posztszöveg pont annyira fontos, mint maga a kép. Ebben a cikkben megmutatom, hogyan írj ételfotókhoz olyan szöveget, amit nem görgetnek tovább.

A jó képaláírás három alappillére 

Egy jó étel nemcsak jólesik, hanem mesél is: egy helyről, egy hangulatról, emberekről. Ugyanez igaz a gasztromárkák kommunikációjára is: nem elég jót főzni vagy szépen tálalni – valahogyan meg is kell szólalni. Hangot kell adnod a márkának.
De milyen legyen ez a hang? Komoly vagy közvetlen? Cinkos vagy kifinomult?

A jó márkahang olyan, mint a jól eltalált fűszerezés: nem tolakodó, de érezhető...

Gyakorta megeshet a következő szituáció ügyfél és szövegíró között. In medias res: érdekes helyzet az, amikor egy szövegíró tárgyal épp, és az ügyfél rákérdez az árazásra. Majd miután a vállalkozó elmondja a financiális álláspontját, az ügyfél visszakérdez: mármint ez az éves díj?

Korábban, ha egy alapanyagra azt a szót írták, hogy "házi", az tényleg azt is jelentette, ma már azonban korántsem biztos, hogy ez tényleg így van. Agyonhasznált szóvá vált, ráadásul sokszor kamu is. A legtöbben e szó felett gyorsan át is siklanak...

Fedezd fel, mely CTA-k (call to action) ártanak a gasztroblogodnak vagy éttermi oldaladnak, és tanulj helyettük hatékony szövegírási trükköket!

A gasztroszövegírás egyik legfontosabb eleme a jól megírt CTA, vagyis Call to Action. Akár egy receptoldalt, akár egy éttermi honlapot szerkesztesz, a CTA az a szövegrész, ami cselekvésre ösztönöz: például rendelésre, feliratkozásra vagy továbbolvasásra.

A kézműves gasztrotermékek nemcsak különlegesen finom ízt, hanem igazi élményt is nyújtanak. Egy házi lekvár, egy kovászos kenyér vagy egy saját készítésű méz mögött gyakran ott rejlik egy történet – ezt szeretik a vásárlók megismerni. A storytelling, vagyis a történetmesélés abban segít neked, hogy ne csak eladd a termékeidet, hanem hogy érzelmi kapcsolatot építs ki a vásárlóiddal. Így pedig újra és újra visszatérnek hozzád.

De mi is az a storytelling?

Csak nem biztos, hogy úgy, ahogyan egy szövegíró tenné. Bár vannak nagyon ügyes gasztrovállalkozók, akik elfogadható szövegeket írnak, de egyáltalán nem garantált, hogy figyelnek olyan részletekre, amelyekre egy szövegíró szakember odafigyel. Arról nem beszélve, hogy a tulajdonosoknak, ügyvezetőknek, pincéreknek, szakácsoknak, recepciósoknak bőven van egyéb (és elég) munkájuk, és az sem feltétlenül fér bele nyolc órába. Na ugye!