A gasztroszövegírás több, mint puszta posztolgatás, nagy felelősség is. Egy jól megírt szöveg nemcsak vonzza a vendégeket, hanem hosszú távon védi az étterem vagy a márka hírnevét. Éppen ezért nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen témák és megfogalmazások számítanak „tabunak” a gasztromarketingben.
1. A valóság torzítása: soha ne ígérj többet, mint amit a hely valóban nyújt
Korábban már interjúztam a mesterséges intelligenciával. Most viszont arról faggattam, hogy szerinte valóban igaz-e az, hogy hamarosan abszolút nem lesz szükség emberre az íráshoz. Legyen az cikk vagy regény. A válaszai tanulságosak. Íme a változtatás nélkül közölt kérdés-válasz-sorozat.
Van egy jó hírem! Elindult az Ételigenlő című csatornám a TikTokon!
A szövegírói tevékenységemet itt is megvillantom ám!
Kövessetek! ;-)
Ahogy egyre fejlettebbé válik a mesterséges intelligencia, sokan felteszik a kérdést: vajon eljön-e az az idő, amikor a social media menedzserekre és szövegírókra már nem lesz szükség? Vagy az emberek megérzik a különbséget, és (vissza)vágynak az emberi hangra a digitális térben? Szakemberek közül is sokan gondolják talán, hogy a gép leváltja az embert ebben a feladatkörben, de az a helyzet, hogy... Figyelj!
Mire képes ma az AI?
A jó szöveg nemcsak helyesen megírt, hanem hatásos is. Kíváncsivá tesz, bizalmat épít, vásárlásra ösztönöz, kapcsolatot teremt. De vajon mitől lesz igazán célravezető egy szöveg? A válasz sokszor nemcsak a szavakban, hanem a pszichológiában rejlik. Most megmutatok öt olyan technikát, amit a profi szövegírók is tudatosan alkalmaznak – és amit te is beépíthetsz az írásaidba.
1. Figyelemfelkeltés – avagy a belépő a befogadó agyába
A közösségi média már rég nem csak a cicás, kutyás, kisgyerkőcös videókról szól. Ma ez az egyik legerősebb eszköz arra, hogy építsd a márkádat, kapcsolatot teremts a közönségeddel, és akár bevételt is generálj. Mégis sokan csak "posztolgatnak", rendszer és stratégia nélkül. Pedig ha rendesen csinálod, megtérül – ráadásul sokszorosan.
Íme 10 ok, amiért érdemes belevágnod és komolyan venned a social media marketinget. És hangsúlyozom: el ne hidd, hogy ez csak posztolgatás! ;-)
A blogolás ma már nemcsak hobbi, hanem a személyes márkaépítés, az online jelenlét és az üzleti kommunikáció egyik legerősebb eszköze is. De mitől lesz egy blogcikk igazán ütős? Az alábbi kritériumok nemcsak a figyelem megragadását, hanem az olvasók megtartását és az értékes tartalom átadását is segítik.
A cím az első benyomás – ha nem kelti fel az érdeklődést, az olvasó továbbgörget. Egy jó cím:
Ha te is szeretsz recepteket, gasztrocikkeket írni, fontos tudnod: a legtutibb szöveg sem ér (szinte) semmit, ha nem találják meg. Ebben segít a SEO – magyarul kereső-optimalizálás –, ettől leszel népszerű a Google szemében is...
Ha már gasztro, mutatok néhány "alapfűszert", amit kereső-optimalizáláskor használnod kell!
1. Kulcsszavak
A gasztroírókra olykor jellemző, hogy receptíráskor olyan szavakat használnak, amelyek nem azt jelentik, amire ők valójában gondoltak. A gasztroblogolás nyelve néha becsapós: akadnak szavak, amelyek szépek, divatosak vagy éppen „szakmaiak", de nem mindegy, mikor alkalmazzuk ezeket. Íme néhány példa!
1. Gourmet ≠ gourmand – ne keverjük!
Az éttermi élmény a szavakkal kezdődik: először az étlapot vagy a gasztronómiai termék csomagolását vesszük a kezünkbe. A nyelvezet, az ételnevek, a fogások leírásai mind hozzájárulnak ahhoz, milyen képet alkotnak a vendégek a helyről, egyúttal a gasztronómiai élmény milyenségéről. Ebbe persze az étel is beletartozik. Amikor pedig a vendégek nem magyarok, különösen fontos a kérdés: hogyan tud egy étel neve, leírása és hangulata megmaradni idegen nyelven is, torzulás nélkül persze?
Mi történik, ha csak fordítunk?
Minden falat számít
Ezt a blogbejegyzést mintaként készítettem környezettudatos gasztrovállalkozóknak. A cél egy barátságos, edukatív, könnyen emészthető szöveg megírása, amely egyben hiteles, és inspiráló is. Ilyen tartalmak segíthetnek a márkaépítésben is.
Hogy megidézzék az étel illatát, ízét, hangulatát – ez a blogposztok célja a gasztroszövegírásban. Akadnak azonban olyan szavak, amelyeket túl gyakran olvasunk az ilyen bejegyzésekben; ezek gyakorlatilag az értéküket vesztik. Megmutatom, mely szavak ezek, és mit érdemes használni helyettük!
Amikor gasztroszöveget írunk, gyakran használunk olyan szavakat, mint házi, tradicionális, autentikus – mert ezekkel szeretnénk az ételhez érzelmet, hangulatot, bizalmat kapcsolni. De vajon ugyanazt jelenti ezeknek a szavaknak az üzenete Magyarországon, Olaszországban vagy éppen Németországban? Ezt a témát fejtem ki az alábbiakban.
Amikor gasztroblogot írsz – legyen az egy új recept, éttermi ajánló, ételbemutató vagy akár egy személyes történet –, az egyik legfontosabb célod az, hogy kapcsolatot teremts az olvasóval. A jó gasztroszöveg nem csak információt ad: életre kelti az ételt, amit bemutatsz. Érzi az olvasó a sülő kenyér illatát? Látja maga előtt a friss bazsalikomleveleket? Úgy érzi, mintha családi vacsorán ülne? Mutatok egy-két trükköt, hogy ezt érezze a (leendő) vendéged!
Egy gyönyörű ételfotó sokat elmondhat – de még többet árulhat el, ha szöveg is társul mellé. A vizuális tartalom megfogja a szemet, de a szöveg az, ami kapcsolatot teremt: hangulatot ad, történetet mesél, kíváncsivá tesz, sőt akár éhessé is tehet. Egy jó képaláírás vagy posztszöveg pont annyira fontos, mint maga a kép. Ebben a cikkben megmutatom, hogyan írj ételfotókhoz olyan szöveget, amit nem görgetnek tovább.
Nyelv A Lelke mindennek