A pincér udvariatlan, a pincér éppen udvarias. A konyhalányok em mosták el tisztességesen a tányérokat, ellenben: itt meg milyen szépen elmosták azokat. A pincére várják a borravalót, az orrukra van írva. Ez a pincér legalább úgy tesz, mintha nem hatná meg, hogy „csak” tíz százalékot kapott. Isteni lett ez a kávé, ám: ez a kávé nagyon rossz, mosogatólé-íze van… Ilyen gondolatok terjengenek a vendégek agyában, ha étteremben vannak, ám olykor őket is lehetne osztályozni. A vendégek viselkedéséről ejtünk most szót.

Nagyon sok panaszt fogalmaznak meg a vendégek, amikor étteremben ebédelnek vagy vacsoráznak, de abba ritkán gondolnak bele, hogy az ő viselkedésükkel is lehetnek problémák. És persze éppen úgy, lehetnek ezek a minták makulátlanok is. Ám most a negatívumokról lesz szó. 

Sokszor lehet hallani vendégek elégedetlenségét, ám ha valaki ismer vendéglátósokat, az ő véleményüket is érdemes meghallgatni: hogy ők miként látják a náluk étkezőket. A pincérek általában tisztában vannak az etikettel: szeretik bizonyára a nem túl zajos vendégeket, azokat, akik visszafogottan étkeznek, akik udvariasan viselkednek a személyzettel és persze egymással is. Azokat, akik nem húzzák túlságosan az időt ételrendelésnél, azaz tudják, hogy mit szeretnének enni, határozottak, vagy ha mégsem, odafigyelnek a pincér ajánlásaira. Szeretik azokat, akik az etikett szerint esznek, nem játszanak az étellel, nem zörögnek-csörögnek, nem szürcsölik a levest, nem nyakig ülnek a szószban, a zsiradékban vagy a tejfölben, nem csepegtetik le az ingüket. Lassan, halkan tologatják a széket, ügyelnek a rendre. Ismerik a pincéretikettet, ha végeztek az étellel, nem zavarják össze a felszolgálót azzal, hogy esznek-e még vagy sem: szorosan egymás mellé helyezik a villát és a kést. A kiszolgáló így tudja kérdezés nélkül is, hogy elviheti a tányért. Megköszönik, megdicsérik az ételt, ha ízlett nekik, ha pedig kritikát fogalmaznak meg, óvatosan, finoman teszik azt, nem megsértve az étterem (összes) alkalmazottját. Adnak borravalót. Különösen, ha kiváltképp az arcukra volt írva az elégedettség. A mosdóban rendet hagynak maguk után. Az ilyen vendégeket bizonyára kedvelik az éttermek munkatársai. És persze van még sarkalatos pont…

…egyáltalán nem mindegy, hogy mikor lépünk be az étterembe, tisztelnünk kell(ene) a szakácsok (és persze a pincérek) idejét. Ugyan a legtöbb helyiségben este tíz óráig van konyha, de valljuk be, nem igazán illik háromnegyed tízkor még vacsorát kérni. Az alkalmazottak még elmosogatnak, rendet raknak, és tizenkét, tizennégy óra munka után ők is szeretnének pihenni, szóval illik tisztelni őket is, különösen, ha ők is (meg)tisztelnek a munkájukkal minket. 

Érdemes tehát az étterem munkatársaira is tekintettel lenni, nehogy eljöjjön még az az idő, amikor ők is rangsorolhatnak minket a Google-ön...