Kétségtelenül nagyon fontos, hogy mindannyian tegyünk a pazarlás és a szemetelés ellen, hiszen a bolygónk, ezáltal a mi sorsunk is függ ettől. A konyhában is lehet fenntarthatóan ténykedni, ezzel a témával foglalkozunk most.
Sajnos még mindig ott tartunk, hogy az emberek egy jó részét nem érdekli a fenntarthatóság, mivel az nem olyan kényelmes, mintha nem fenntarthatóan élnénk. Így sokan nem használnak az ennek az irányzatnak megfelelő eszközöket, csomagolókat, és nem is tesznek a pazarlás ellen, pedig kellene, még ha kevésbé is tűnnek ezek a megoldások kényelmesnek.
Az egyik legfontosabb lépés a bevásárlásnál kezdődik: célszerű listával útnak indulnunk, hogy elkerüljük az impulzusvásárlást, ezzel jelentősen csökkenthetjük az élelmiszerek pazarlását. Érdemes előnyben részesítenünk a szezonális és a helyi alapanyagokat, amelyek nemcsak frissebbek, de kisebb ökológiai lábnyommal is járnak.
A csomagolással sem árt csínján bánni, ez is kulcskérdés a fenntarthatóság témájában. A saját textilzsákok, dobozok, újrahasználható tárolók vagy akár méhviaszos kendők beszerzése kiválthatja az egyszer használatos műanyagokat és az alufóliát. Ha ételt viszünk magunkkal, vagy rendelünk, egyre több helyen van lehetőség saját ételes használatára is. Gondoljunk csak bele, hogy az éttermek jó része mennyi műanyagot halmoz fel, amikor szállítja az ételeit. Persze léteznek olyan tudatos szakemberek, akik erre a célra papírdobozokat használnak, de sajnos nem ők vannak többségben.
A tudatos konyhai működés másik alappillére a maradékok kezelése. A heti „maradékmentő nap” bevezetése, a kreatív újrafőzés – például egy tegnapi sült húsból készült ragu, esetleg egy wrap – nemcsak fenntartható, hanem izgalmasabbá is teszi a főzést. Ami nem fogy el időben, azt érdemes lefagyasztani, a hűtőben pedig célszerű a „first in – first out”, azaz a FIFO-elvet követni, vagyis a régebbi alapanyagokat előre helyezni.
A pazarlás csökkentéséhez az is hozzátartozik, hogy jobban kihasználjuk az alapanyagokat: a zöldséghéjakból és a -maradékokból például kiváló alaplé készülhet. Ami pedig végképp nem felhasználható, az komposztként még mindig visszakerülhet a természet körforgásába.
Nem szabad megfeledkeznünk az energia- és vízhasználatról sem. Fedő alatt főzni, egyszerre több adagot készíteni, vagy a sütőt több ételhez kihasználni mind hozzájárul az energia-hatékonysághoz. A zöldségek mosására használt víz pedig akár a növények locsolására is újrahasznosítható.
Végül, de nem utolsósorban, a szemléletváltás is fontos: a „tökéletlen” zöldségek és gyümölcsök ugyanolyan értékesek, a növényi alapú fogások gyakrabban való beiktatása pedig általában kisebb környezeti terheléssel jár. Már néhány apró változtatás is elég ahhoz, hogy a konyhánk ne csak a főzés, hanem a tudatos, fenntartható életmód egyik központi helyszíne legyen.